Könyvelés nélkül nincs üzleti tevékenység

A könyvelés valószínűleg egyidős, vagy legalább is majdnem olyan régi, mint a kereskedelem vagy bármilyen más üzleti tevékenység. Hiszen ki ne szeretné számon tartani, hogy mennyi volt a kiadása, mennyi a bevétele, és így mennyi haszna volt a dolgon, illetve mennyit kell utána adóznia? Ha legalább valamilyen primitív formában is, de valószínűleg a késői őskortól, kora ókortól kezdve az ember igyekszik az ilyesmit vezetni. A sumerok már 5-6 ezer évvel ezelőtt igen komoly ügyvitelt folytattak mind állami, mind kereskedelmi szinten, és az ókori egyiptomiaktól is megszámlálhatatlanul sok könyvelési adat maradt fenn. Mi több, pont az egyiptomiak voltak talán a régi világ legprecízebb könyvelői. És azt se felejtsük el, hogy nekik nem állt rendelkezésükre számoló- és számítógép, okos megoldásokkal kellett néha hatalmas összegekkel és mennyiségekkel elszámolniuk!

Manapság a könyvelés egy igen fejlett, különálló szolgáltatói iparág, és nagyon sokan foglalkoznak vele. Egyetlen vállalkozás sem működhet anélkül, hogy vezetve lennének az ügyei, és nagyon kevés az olyan vállalkozó, aki maga végzi ezt. Elvégre a nap nekik is 24 órából áll, és a munka mellett még erre is időt szakítani, tájékozódni, tisztában lenni az aktuális követelményekkel, közel emberfeletti teljesítményt kíván. De egy ügyes könyvelő aranyat ér – szokták mondani, és van is benne valami. A könyvelő munkáján is múlhat, hogy mennyire sikeres egy adott üzleti év, és azt is megakadályozhatja, hogy túl sok pénz szivárogjon el. A könyvelő rendszerezi a bevételeket és kiadásokat, elszámol az adóval, leírja belőle, amit le lehet, és mindezt visszakereshetően, rendszerezve tárolja éveken keresztül. Igen nagy odafigyelést és precizitást igénylő szakma, ezt bárki láthatja.

Persze néha hallani, hogy a könyvelő megrövidítette a megbízóját, vagy szándékosan adót csalt, ilyenek megtörténnek. Nincs olyan szakma a világon, aminek minden egyes képviselője talpig becsületes és erkölcsileg kikezdhetetlen. Viszont ha egy könyvelési szakember visszaél azzal, hogy ő kitűnően zsonglőrködik a számokkal, százalékokkal, jogi kiskapukkal, míg a vállalkozónak mindez mintha idegen nyelven lenne, akkor bizony könnyűvé válik a csalás. Aki vakon megbízik egy sunyi alakban, vagy képtelen rá, hogy ellenőrizze amit csinál, az bizony felkészülhet rá, hogy vékonyabb marad a tárcája. Lehet, hogy sokakban pont az ilyen esetek keltenek viszolygást, ám nem kell megijedni, nem ez az általános. A legtöbb könyvelő keményen dolgozó, becsületes ember, aki arra törekszik, hogy aki megbízta őt, azzal az utolsó petákig el tudjon számolni.

Habár sok más szakmához képest a könyvelés végtelenül monotonnak és unalmasnak tűnhet, azért az érdemes tudni, hogy abszolúte nem mentes a kihívásoktól. Némely vállalkozó olyan káoszt zúdít a felfogadott könyvelőre, hogy az kis híján beleőszül, mire kibogozza. Ilyen is előfordul. Persze ez a fajta munka nem hasonlítható össze egy izgalmasabb, változatosabb feladatkörrel, nem is érdemes újságírókhoz, tűzoltókhoz vagy cirkuszi artistákhoz hasonlítgatni. És egyébként egy könyvelő is, ha leteszi a munkát, ugyanúgy hódolhat bármilyen hobbinak a sziklamászástól kezdve a művészeten át a kalandtúrázásig. Attól, hogy valakinek monoton és számokkal teli a munkája, még nem kell, hogy a személyisége is olyanná váljon! Becsüld hát meg a könyvelődet, mert sok múlhat a munkavégzésén, és ne feledd, hogy ő sem robot, hanem hús-vér ember.